Koncert, zene

Magyar Állami Népi Együttes Pál István Szalonna és Bandája Koreográfus: Mihályi Gábor Budafoi Dohnányi Zenekar Vezényel: Hollerung Gábor

François Leleux a világ egyik legjobb oboaművésze, egyszersmind kiváló karmester. A Nemzeti Filharmonikus Zenekarhoz az utóbbi években úgyszólván „hazajár”: koncertjei rendre lelkes sikert aratnak és visszahívást eredményeznek. Pályája igen korán kezdődött: már tizennyolc esztendősen a Párizsi Opera első oboása volt, később a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara és az Európai Kamarazenekar szólistájaként is muzsikált.

Koncertszerű operaelőadás három felvonásban, két szünettel, olasz nyelven

A Haydnnal Bécsben című előadásokban Bősze Ádám megőrzi a Haydnnal Londonban és a Haydnnal Párizsban sorozatokban tőle megismert közelítésmódot: úgy mutatja be Joseph Haydn zenéjét, hogy segíti a hallgatóságot belehelyezkedni abba a környezetbe, amely a zeneszerzőt körülvette. Nem zenei elemzések, hanem társadalom- és művelődéstörténeti vizsgálódások nyomán mutatja be azt a hihetetlenül gazdag világot, amelynek egyik legragyogóbb jelensége Joseph Haydn muzsikája volt.

A IX. szimfóniát nem túlzás az európai zene legjelentősebb remekművének jellemezni, amely végigkísérte nagy veszteségeinket és győzelmeinket: a wagneri összművészet egyik ihletforrása, a szabadság himnusza, sokak számára a berlini fal leomlásának kísérőzenéje. Egyesek egy öntörvényű zseni megnyilatkozását, mások a közös szellem erejét hallják benne. Az első hangok a „semmiből teremtés” mágikus aktusát, az utolsó ütemek a mindenség önfeledt ünnepélyét jelenítik meg.

Zeneakadémia Nagyterem Grandioso sorozat 2024/2025

A zenei pályán eltöltött több mint 50 év, több mint 400 dal, több mint egy szerző, több mint egy előadó: egy kultusz: FENYŐ MIKLÓS

Az est egyik főszereplője a kórusok egyik leghűségesebb társa: a zongora. Hogy mennyi szerepet tölthet be ez a kiváló hangszer egy énekkar életében, arra hangversenyünkön próbálunk válaszokat találni. Farsangi koncertünkön teret kap mindenféle zene: klasszikus, romantikus, kortárs, komoly, könnyed. Hogy mennyivel lesz majd jobb hangulatban koncertünk után? Zongorázni lehet a különbséget.

Metamorfózisok

Csak én. Hát persze, csak én. Ki más, ez volna az éneklés lényege, ha szólista az ember. Csak ő, az ő hangja, az ő lelke, az ő nagy magánya, szemben a közönséggel.

A Győri Filharmonikus Zenekar a Nikisch-bérletben megrendezett hangversenyének első számaként Hacsaturjan 1944-ben készült öt tételes Álarcosbál-szvitje hangzik el, amely a Lermontov drámájához 1941-ben komponált kísérőzene részleteit fűzi csokorba – legismertebb tétele a Keringő, amelyet minden bizonnyal az is ismer, aki a szerző nevét sem hallotta…