Színház, Dráma

Az előadás arról szól, milyen hazugságban élni, hazugságban leélni egy életet, és milyen, ha ezt a hatalmi elit különféle rétegeinek való megfelelés kényszeríti ránk. (Kovács Bálint)

„Túl sötét.”
„Micsoda posvány!”
„Csupa ronda emberről ír!”
„Ez a darab előadhatatlan, már a dialógusai miatt is.”
„Disznók vagytok ti mind, mondják a darabban, s ez találó ezekre az alakokra, de legfőképpen magára a szerzőre.”
„Én bizony nem szeretném, ha ez a Húber a sógorom lenne!”
„Hát írjon végre kellemesebb emberekről, az Istenért, hiszen ezek maga a förtelem...”
„Én csak és kizárólag az író kedvéért olvastam végig.”
„Én már azt se bántam volna, ha belelőnek a súgóba, oly mindegy az már ebben a pokolban...”
„Szörnyű munka!”
„Sivár, sivár.”

A világhírű Nick Hornby novelláját Bodor Géza rendezte helyszínspecifikus múzeumi-színházi előadássá, Dave-t Ficzere Béla játssza.
A kulturális összművészeti kaland tartalma és mentrendje:
- kapunyitás: 18:30
- tárlatvezetés a kiállításban: 19:00
- Cicikrisztus előadás: 19:30
- egy pohár bor, egy kellemes beszélgetés
- továbbá: a jegy felhasználható a Kiscelli Múzeum állandó és időszaki kiállításaira egy alkalommal 90 napig 

A szabadságharc hőse, Baráznay Ignácz tisztázatlan halála után negyven évvel leánya, Amália egy különös transzcendens utazás alkalmával visszakerül 1848-ba

MINDEN JÓT, LEO GRANDE

Szophoklész: Oidipusz király című drámája nyomán írta: Pintér Béla

Orlai Produkciós Iroda - Füge Produkció

KULKA JÁNOS megjelenítésében

Vannak történetek, amiket mindenképpen el kell mondani. Vannak történetek, amikről lehetetlen beszélni. Ezek néha ugyanazok a történetek. Most egy nő beszél a névtelenek közül, életről, halálról, szerelemről. A férfiak beszédes némaságáról. Egy felívelő és egy lefelé csúszó életpályáról.

Alessandro Barrico irodalmi remekműve bosszúval kezdődik és megtorlással ér véget. Egy polgárháború magával sodor három férfit a labirintusában: egy apát, két gyermeket és egy vérszomjas Minotauruszt. A parázsló béke éveiben egy gyönyörű nő áll meg egy lottóárus előtt, és halál és az elszámolás közötti utat választja. „Véget ér valaha a megtorlás időszaka, vagy egy ördögi kör ez, amelyben örök fogságra vagyunk ítélve?” – ez a regény nagy kérdése.

Rostand Cyrano-jából Martin Crimp brit drámaíró írt szabad adaptációt, amelynek ősbemutatóját James McAvoy-jal a főszerepben a londoni Playhouse Theatre-ben tartották 2019-ben. A többszörös díjnyertes előadást Jamie Lloyd rendezte. Ezt a feldolgozást a magyar közönség először a Budaörsi Latinovits Színház előadásában láthatja.

Solnessèk, Helmerèk ès Tessmanèk otthona nem biztonságot nyújtó menedék, hanem feszültségekkel teli tér, ahol a szereplők belső vívódásaik, titkaik és társadalmi elvárásaik között vergődnek.

Cyranonak mindene megvan a boldog élethez: éles elme, ragyogó katonai karrier, hatalmas szív. De miért gondolja mégis, hogy méltatlan Roxán szerelmére? Talán azért, mert az orra éppoly nagy, mint a szíve? Ékesszólását a jóképű Christiannak, egy fiatal katonának kölcsönzi, aki járatlan a szerelem költészetében, nem birtokolja annak magasztos nyelvezetét, rímeit, a fiú így a Cyrano által írt gyönyörű szerelmes levelekkel nyeri el Roxán szívét. De vajon meddig tartható fenn ez a bonyolult viszony?

Für Anikó és Márfi Márk új darabja

Radu F. Alexandru újraértelmezi William Shakespeare rejtélyes dán hercegének, Hamletnek a történetét, s miközben az eredeti mű számos bizonytalanságát felszámolja, a darab már ismert szereplőinek új jelentést és árnyalatokat ad.

Az Őszi álom hétköznapi, mindenki számára zsigerileg ismerős élethelyzeteket idéz meg, miközben egy játékos utazásban bejárja egy teljes emberi élet állomásait: a „tékozló” fiú sok év után hazatér új feleségével, hogy egy találkozás erejéig életre-halálra szembesüljön múltja törmelékeivel..

MAROSVÁSÁRHELYI NEMZETI SZÍNHÁZ

Tompa Miklós Társulat

Martin McDonagh: A PÁRNAEMBER
Fordította: Merényi Anna
Fotó: Dömölky Dániel, a fotók jogdíjasak

sorsjáték

Szerző: Euripidesz

Ruszeből az idén is egy izgalmas előadás érkezik: egy Shakespeare- adaptációt láthat a nagyérdemű, melynek sikerét garantálja az előadás rendezője Dumitru Akrish (aki a tavaly látott produkció rendezését is jegyzi) és a kiváló társulat. Lear király és lányainak története fontos és érvényes kérdéseket jár körül, egy olyan előadással, mely az álnokság, a kitartás, az alázat és a szeretet témáit hozza közel nézőihez.

A Dumitru Akrish rendezésében színre vitt „Lear” előadás a megélt idő kérdésére keresi a választ és arra: milyen időket élünk mi meg? Hogyan használjuk ki a ránk szabott időt? Shakespeare szövegében megjelenik az erő, a hatalom kérdése is, a ruse-i előadás pedig körüljárja: mit tesz a hatalom az emberrel? A hatalom, erőszakot szül, ami behálózza a fiatal lelket, főleg, amikor a minket körülvevő levegőből is az árad. Az agresszió, pedig mindennek a következménye. Összességében abba a lelki-láncreakcióba nyerhetünk betekintést, vagyis abba, hogy akiben egyszer megszületik ez az agresszió, átváltja azt végeláthatatlan elnyomássá az őt körülvevő világban.

Florian Zeller a műveiben gyakran az emberi kapcsolatok és a családi dinamika legmélyebb rétegeit tárja fel.

Ken Harrist, az alkotóereje teljében lévő, sikeres szobrászművészt autóbaleset éri. Dr. Michael Emersonnak ugyan egy bravúros műtéttel sikerül megmentenie az életét, Ken azonban soha többé nem tudja használni a kezét, nem lesz képes sétálni, megérinteni valakit, egyedül enni, inni, mosdani. Nyaktól lefelé teljesen megbénult.

Igaz mese a Játékszín előadásában

Tracy Letts többszörösen díjnyertes darabja egy feszült családi drámát bont ki, mely egy titokzatos haláleset és az azt követő temetés körül zajlik.

A zenés szövegszínház Léna és Péter örvényszerű házasságát meséli el, a feleség és a férj szemszögéből egyaránt.

A Kassai Nemzeti Színház és a Budapesti Nemzeti Színház egyedülálló együttműködési projektje egy új megközelítést mutat be és lehetőséget teremt arra, hogy újra felvessük a kötelesség és érzelem, az engedelmesség és szabadság közötti jelenkori ellentmondások kérdését.

Az előadás a 2025-ös Szemle Plusz versenyprogram keretében a Kristály Színtéren látható.

A történet főszereplője Nancy Stokes, a megözvegyült, nyugdíjba vonult iskolai tanár, aki kalandra vágyik, emberi kapcsolatra és életében először: jó szexre, amit férje mellett sosem élhetett meg.

Csehov drámái végtelen kutatásra adnak lehetőséget. Minden újraolvasás új értelmezést, nüanszot, hangnemet fed fel előttünk. Valamint örök kérdéseket: tehetséges-e Nyina, a színésznő? Lehetséges, hogy Mása Dorn lánya? Lehetséges, hogy Irina Csebutikin lánya? Miért nem kéri meg LopahinVárja kezét? Ez kényszerít bennünket arra, hogy új hangnemeket keressünk, amikor Csehov szövegeivel dolgozunk. A munkánk lényege ma – a tanulmányozás. Ez az előadás egy kísérlet arra, hogy Csehov szövegeit letapogassuk, hogy megpróbáljuk „magunkra húzni” ezeket az embereket, gondolatokat, tragédiákat. Vizsgaelőadásunkban szaladunk, kiabálunk, szeretünk, vitázunk, nem értünk egyet, egyetértünk, kétségbeesünk, hogy az Irinákkal, Ivanovokkal és Jelenákkalegyütt megértsük: mit tegyünk? Hogyan lehetnénk boldogok? Hogyan léphetnénk be abba az új és örömteli életbe, ami Versinyin szerint csak 2-300 év múlva jön el, de mi annyira szeretnénk, ha most történne?

A Racine írói nyelvét jól ismerő világhírű francia Comédie-Française társulata a flamand színházi alkotó, Guy Cassiers rendezésében mutatja be legújabb előadását, a Berenikét.

Egy kiélezett helyzetben találkozik egymással tizenkét ismeretlen ember. Meg kell találniuk a közös hangot, miközben mindannyian a saját igazukat hangoztatják. Kimondott szavaikkal talán nem is az igazságot keresik, csak megpróbálják elfedni saját sérelmeiket.
Országosan egyedülálló kezdeményezés jogi szakemberek részvételével a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Nemzeti Színház közös produkciójában.