Színház, Irodalom

Hirtling István színművész és Mészáros Tibor irodalomtörténész, Márai-kutató estjein nem pusztán részletek hangzanak el a Márai életműből, hanem különleges és alig ismert információkat tudhat meg a közönség az örökérvényű szerzőről. Az előadásokon kivetített képek, dokumentumok és Tárkány-Kovács Bálint Junior Príma díjas cimbalomművész inspiratív zenei kísérete segíti elő az irodalmi szövegek elmélyült befogadását.

Csoóri Sándort elsősorban a nyolcvanas években és a rendszerváltás idején kifejtett közéleti aktivitása okán őrzi máig a kollektív emlékezet: ezeknek az éveknek a története nem írható meg nélküle.

József Attila műveit úgy olvasom, mint a szent könyveket, és néha, mintha a saját gondolataimat látnám leírva. Az előadással az volt a célom, hogy bevonjam és továbbgondolkodásra késztessem a nézőt – mondja Hobo, aki a bemutató óta bejárta az egész országot és a határon túli magyarlakta vidékeket is, és több, mint négyszázötven alkalommal tolmácsolta a költő gondolatait.

Kortárs irodalmunk egyik legnépszerűbb költőjének, műfordítójának, nyelvészének életmű-estje különleges élményt kínál a közönségnek.

Rá tudtok hangolódni a közelgő ünnepekre vagy a karácsonyi készülődés is a napi feladatok sorát gazdagítja?  Mivel lehet emlékezetessé tenni az ünnepet, és mit jelent nekünk maga az ünnep? A Várkert Irodalom adventi estjén idézzük fel együtt karácsonyi dalainkat, történeteinket, amelyeket szüleinktől,nagyszüleinktől kaptunk és máig velünk vannak. 

Talán kevesen lepődnek meg azon, hogy Szerb Antal filozofikus, sokrétű szövegvilága időről időre megszólítja a nyitott és elhivatott művészeket, arra késztetve őket, hogy alkotóként elmerüljenek benne, a tapasztaltakat megosszák, elérhetővé tegyék a szélesebb közönség számára.

A korábbi nagysikerű Wass Albert–, Vörösmarty–, Petőfi– és Mikszáth estek után idén is folytatódik a népszerű, Takaró Mihály irodalomtörténész vezette "Újszínházi beszélgetések" irodalom– és színháztörténeti sorozat.

Simon Márton a kortárs magyar irodalom egyik legizgalmasabb, legkreatívabb szerzője, a középnemzedék meghatározó alkotója. Slammer, performer, költő, aki kezdettől a saját útját járja, s mára többezres követő- és olvasótáborral rendelkezik.

A 2014-ben végzett fizikai színházi rendező-koreográfus osztály előadása Arany János klasszikusa nyomán. Az előadás során a teljes Arany-mű elhangzik, miközben a mozgás, a zene, a tánc és a szöveg is szerves részévé válik.

gasztroszínházi előadás egy részben

"Brinkusz Gábor versei olyanok, mint a legnemesebb bor. Először, mikor belekóstolsz, csak azt érzed, hogy valami igazán különlegessel találkoztál. Aztán újra ízlelgetve mindig felfedezel benne valami újat, merészet, eredetit, valamit, amitől úgy érzed igazi értékre bukkantál."

Márai Sándor (1900-1989) írói műfajokban gazdag életműve, tragikus fordulatokban sem szűkölködő élete, annak bemutatása, értelmezése sokfajta megközelítést tesz lehetővé. Ez a játék a két világháború közötti szakmai és közönségsikert jelentő bő évtizedet drámai erővel lezáró 1948 utáni időszakot, a magyar olvasóktól, s főleg a magyar történelemtől, kultúrától, nyelvtől kényszerűen elszakított alkotóember gyötrelmes belső vívódásait érzékelteti egy számára idegen közegben.

A Csíkszentdomokoson élő, József Attila- és Babérkoszorú-díjas Lövétei Lázár László költészete teljesen eredeti színfolt a magyar irodalom palettáján.

Annak ellenére, hogy Karinthy Frigyes nem kedvelte, ha a humoros szövegek írójának skatulyájába kényszerítették, saját korában kétségkívül uralkodott ezen a területen. Az azonban egyedülálló jelenség, hogy a szerző leszármazottai ugyancsak jelentős művészek lettek, tovább gazdagítva a névhez kapcsolódó asszociációinkat.

Ha a 20. század irodalmi párosait kell megnevezni, a Mészöly Miklós–Polcz Alaine házaspár mellett Szilágyi Domokos és Hervay Gizella szintén említést érdemel, bár közös életük nem tartott sokáig. Kettejük életútja külön-külön is izgalmas felfedezést ígér, ugyanakkor költői nyelvük is változást hozott a korábban uralkodóhoz képest.