Hómező

Keresnek. Hogy ne legyen olyan magányos a keresés, szigetet képeznek. Egy hegytetőre menekülnek, hogy kilássanak az őket körülvevő sötétségből – a fenyvesek fölött viszont az ég bizonyul túl közelinek. A hiány állandósul, a gyász nem akaródzik szűnni, a ragaszkodás feloldhatatlannak álcázza magát, és egy kisbolygó tűnik fel a periférián.